Az étkezésről néhány gondolat.
Nem titkolom, már egy jó pár éve megszabadultam a húsevés minden nyügétől. Hm, és hál' Istennek, azóta sokan követték tanácsaimat.
Miért?
Egy 2 évesnek azt mondanám, csak! Egy 6 évesnél, fontos, hogy szeresse az állatokat. A kamaszok akkor követnek, ha eljutok a "nehogymá ezt egyed"-ig. A 30-asok szeretnék élni, enni, ezért ők megértik, hogy vigyázni kell az alakjukra, de keresik a finom, de egészséges táplálékokat. 40 fölött már terhes a nagypocak (nőknél méginkább) és hát a székrekedés...a mérgek...elhullott állatok az konyhaasztalon.
Kisnyugdíjasok (65 év alatt, meg ezer Ft-ban is)már nehezebben változtatnak, de azt ők is megértik, hogy a kevesebb néha több. A kisunoka ugye milyen drága! /A másik pedig a hentes./ 75 - 80 évesen, már másképp érzékeljük az ízeket, rosszabb a táplálék felszívódási aránya, de fő az egészség! Túlságosan. Ezért nyers ételekből kevesebbet kér a szervezet, és az is könnyebben megemésztődik, majd könnyebben távozik. A 90-eseknek mit lehet mondani: megint csak!
Ami jó a szervezetnek, az keserű, néha savanyú. Ami viszont finom, annak mindig meglesz a böjtje. Ki érti ezt?
A kezelések után mindenesetre javaslom a 3-4 napos tiszta, állati fehérje mentes diétát. Otthon aztán rám kell fogni mindent, ha nincs cigi, nincs sör, nincs nasi! Böjtölni sem árt ilyenkor, de erre lélekben is fel kell készülni. Persze tudom, vannak, akik utána "behozzák" bőségesen a lemaradást. Nekik, ha nincs már jobb a gyóntató helyiséget szoktam javasolni, .